Szentlőrinc város
Adatok
Régió: Dél-Dunántúl
Megye: Baranya megye
Kistérség: Szentlőrinci kistérség
Lakosság: 7258 fő
Terület: 27.8 km2
Népsűrűség: 261,08 fő/km2
Rang: város
Körzet hívó: 73
Fekvése
A település Pécstől 20, Szigetvártól 16 kilométerre, a Mecseket a Zselictől elválasztó Bükkösdi-völgy torkolatában, az alföldies jellegű Ormánságtól északra fekszik.
Története
A pannon és kelta népek temetkezési kultúráját őrizte meg 72 sír, mely a strandfürdő építését megelőző ásatások során felszínre került. Az Árpád-korból eredeztethető település (első okleveles említése: 1235. S. Laurency de Wkur) az Okor folyó mellett alapított templomos (keresztes) lovagok rendházáról kaphatta a nevét. E rend feloszlása után, 1312-től a johanniták kezére került. A mohácsi csatát követő hadfelvonulások, seregjárások során többször is felgyújtották.1550-ben és 1579-ben Szent Lőrinc város, a Pécs központú török közigazgatásban (Pécsi Vilajet) a szentlőrinci nahie (járás) központja.A XVII. század folyamán magyar földesura a Zrínyi család, míg török hűbérura Adon alajbég volt. A török hódoltság után az uralkodói kegy Breuner Siegfried grófnak, az udvari kamara elnökének juttatta Szentlőrincet és környékét, majd a XVIII. század közepétől Esterházy Miklós herceg birtokainak egyik központja lett.
- A Kastély története:
Az Esterházy kastély, mely 1718-ban épült, az egykori uradalmi tiszttartó lakással együtt (mely a XVIII. század közepén épült és ma lakóházként valamint magánmúzeumként működik) műemlék. A múzeum rész az országban egyedülálló, a XIX.-XX. század fordulójának polgári lakáskultúráját bemutató gyújteménnyel rendelkezik. Ehhez az épületegységhez társul az 1795-ben épült első iskola, amelyet többször bővítettek illetve átépítettek. Mai formáját 1907-ben nyerte el, és szintén műemléki védettséget élvez. A 6-os főközlekedési út északi oldalán ma cipőgyárként funkcionáló épület az uradalom magtáraként 1762-ben készült, azóta olyan átalakításokat végeztek rajta, hogy elveszítette műemlék jellegét. Az egykori iskolától néhány háznyira található a XVIII. század második felében épült valamikori járásbíróság épülete, amely ma középiskolai kollégium.
Szentlőrinc 1773-tól 1950-ig járási székhely volt.
Nevezetességei
Szentlőrinc, Esterházy kastély- Esterházy-kastély
- Koncz-Brantner-ház
A XVIII. században épült és az uradalom tiszttartói lakása volt a Munkácsy Mihály utcában található.
- Katolikus templom
1718-ban épült stílusa barokk.Figyelemre méltó látványossága egy török medencéből átalakított szenteltvíztartó.Orgonája a pécsi Angster József alkotása.
Következő községek
Szentlőrinckáta | Szentmártonkáta | Szentpéterfa | Szentpéterfölde | Szentpéterszeg | Szentpéterúr | Szenyér | Szepetnek | Szerecseny | Szeremle | Szerencs | Szerep | Szergény | Szigetbecse | Szigetcsép | Szigethalom | Szigetszentmárton | Szigetszentmiklós | Szigetújfalu | Szigetvár | Szigliget | Szihalom | Szijártóháza | Szikszó | Szil | Szilágy | Szilaspogony | Szilsárkány | Szilvágy | Szilvás | Szilvásszentmárton | Szilvásvárad | Szin | Szinpetri | Szirák | Szirmabesenyő | Szob | Szőc | Szőce
További községek
Isaszeg | Pákozd | Pogány | Zalaigrice | Sajólászlófalva | Felsőörs | Vönöck | Krasznokvajda | Katymár | Csikóstőttős | Tét | Rábaszentmihály | Szarvaskend | Darány | Mád | Nagykáta | Hernádszentandrás | Szamostatárfalva | Kislippó | Bozzai | Gagyapáti | Pálfa | Tótújfalu | Kajdacs | Szentbalázs | Pacsa | Tiszadorogma | Szúcs | Nemeskocs | Körmend | Csorna | Fácánkert | Tinnye | Nagyhegyes | Dóc | Dág | Bogyiszló | Gyomaendrőd | Lothárd | Szentgyörgyvár | Szentliszló | Iharos | Esztár | Várbalog | Kokad | Szaknyér | Balatonkenese | Töltéstava | Albertirsa | Nagypirit
